Ma 10 esztendősek Állatparkunk komodói varánuszai így születésnapjuk alkalmából kedvenc csemegéjükkel, marhahússal kedveskedtek nekik gondozóik.
A Zöld piramis Ázsia bemutató talán legnépszerűbb lakói ezek a gigászi méretű hüllők, akiket nem véletlenül hívnak komodói sárkánynak, hiszen egy ivarérett hím egyed akár 80-100kg testtömegű is lehet.
Az állatparkba 2016-ban érkeztek a Prágai Állatkertből és jelenleg 60kg-osak.
Mivel zárt tartási körülmények között elhízhatnak a világ legnagyobb gyíkjai, ezért a születésnapi meglepetést is felfüggesztve kapták, hogy dolgozzanak meg a finom falatokért. Ennek az úgynevezett környezetgazdagításnak több célja is van, megmozgatja az állatot mind mentálisan mind fizikálisan és látványnak sem utolsó
A komodói sárkánygyíkok( Varanus komodoensis) a természetben az Indonéz-szigetvilágban élő, nappali életmódot folytató ragadozók.
Szaglásuk kitűnő. Elsősorban dögökkel táplálkoznak, melynek szagát több kilométerről megérzik de a kifejlett példányok képesek elejteni a vaddisznót, vagy a szarvast is.
Korábban úgy gondolták, hogy a szájüregükben olyan kórokozó baktériumok élnek, melyek a sebből a vérbe jutva pár napon belül vérmérgezést, majd a megharapott áldozat halálát okozzák. Újabb kutatások kiderítették, hogy bár jelentős a baktériumfajok változatossága ezen varánuszfaj szájában, de egyetlen faj sem kizárólagos kórokozó. Mint az az elmúlt években kiderült, a komodói varánusz harapása viszonylag gyenge, ezért egy sokkal hatékonyabb módszert alkalmaz zsákmányszerzéshez, mégpedig mérget. A páros méregmirigy az állat alsó állkapcsában helyeződik, és a fogak között több kivezető csatornája van. Mikor a sárkány fűrészes fogaival megragadja áldozatát, erős nyakizmai segítségével nagy tépett sebet okoz, melybe bőven jut a méregből. A méreg összetevőinek hatására rövid időn belül hasűri fájdalom, valamint sokk tünetek jelentkeznek, melyek szinte megbénítják az áldozatot, nagyobb méregmennyiség esetén pedig meg is ölik.
A komodói varánusz másik különleges tulajdonsága, hogy képes a szűznemzésre. Ennek lényege, hogy a nőstények alkalmanként hímek „közreműködése” nélkül is képesek utódoknak életet adni. Előfordul ugyan a természetben, ám a magasabb rendű gerinceseknél, így a hüllőknél is ritkaságnak számít. Genetikai okokból a szűznemzésből származó utódok a komodói varánusz esetében csak hímek lehetnek és az itt élő 2 hüllő is ilyen módon jött a világra.
