A leginkább mesebeli koboldokra hasonlító karmosmajmok-félék a főemlősök egyik legváltozatosabb csoportját alkotják
A furcsa kinézetű karmosmajmok, a valódi majmok között a legkisebbek. Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi vidékein élnek, s 20 fajukkal és nem kevesebb, mint 39 alfajukkal a főemlősök leggazdagabb csoportjai közé tartoznak.
A karmosmajmom félék családja selyemmajmocskák és tamarinok tartoznak.
Legfeltűnőbb különbség a 2 csoport tagjai között, hogy míg a selyemmajmok alsó állkapcsának metszőfogai ugyanolyan hosszúak, mint a szemfogaik, a tamarinok esetében a szemfogak jóval hosszabbak mint a metszőfogak.
Több olyan közös vonásuk van, amelyek igen szokatlanok a főemlősök körében;
- egyszerre több utód születik(rendszerint ikrek)
- az apa és a csoport más tagjai jelentős részt vállalnak a fiatalok gondozásában.
- A felnőtt utódok maguk is a csoportban maradhatnak, hogy segítsenek fiatalabb testvéreik felnevelésében.
Néhány anatómiai vonásukban is különböznek a többi majomtól; ilyen jelleg például, hogy a hátsó láb nagyujja kivételével az összes ujjukon módosult karmok nőttek köröm helyett.
Mivel átlagosan 25-50dkg-os, 20cm-es állatokról van szó, a dél-amerikai esőerdők felső lombkorona szintjének legvékonyabb ágaira is kimerészkedhetnek, ahova a rájuk fogukat fenő ragadozók nem tudják követni őket, ráadásul a felső ágakon lévő gyümölcsökhöz is könnyedén hozzáférnek. A gyümölcsök mellett előszeretettel fogyasztják a gerinctelen és kisebb gerinces állatokat is s a selyemmajmok számára kulcsfontosságúak a növényi váladékok is; a fák kérgét metszőfogaikkal sértik fel, hogy mézgához jussanak ( a mézga a fák védekező eszköze a kérget ért sérülések ellen).
Mind a selyemmajmok, mind a tamarinok általában 4-20 fős csoportokban élnek, mely általában egyetlen szaporodó párból és utódaikból tevődik össze. A nőstények a párzást követően 150-190 nappal hozzák világra kölykeiket. Az újszülöttek 20 -25g súlyúak, azaz anyjuk testsúlyának 25%-át teszik ki! A kölyköket az első pillanattól kezdve magukkal hurcolják, s a csoport minden tagja részt vesz hordozásukban.
Területüket elszántan védelmezik. Itt kap szerepet az a különböző fajok egyedi hajviselete. A látványos konfrontációt gyakran kiáltozás előzi meg. Egyes fajok a sörényüket meresztgetik, míg mások felborzolják a szőrüket vagy a nyelvükkel csettintgetnek. A territoriális szagjelzésnek szintén fontos szerepe van.
A fajgazdagság az Amazonas középső és felső szakasza környékén a legnagyobb. A család tagjait régebben –tévesen- a sárgaláz és a malária-terjesztőjének tartották, emiatt kíméletlenül vadászták őket.
Élőhelyük rohamos pusztulása mellett az illegális kereskedelem is pusztítja állományaikat.
A Nyíregyházi Állatparkban jelenleg 5 karmosmajom faj tekinthető meg a . Az aprócska állatok mindegyik faja más és más külső jelleggel bír, így könnyedén beazonosíthatóak.
A császárbajszú tamarinok mindkét ivara tekintélyes méretű bajusszal rendelkezik, s a hasonlóság miatt II. Vilmos császárról kapták a nevüket.
A fehérajkú tamarinok és a fehérarcú selyemmajmok neve szintén külső megjelenéséről árulkodik, csakúgy mint az az aranykezű tamarinoké, akiknek a fekete testszőrzet mellett végtagjai narancs-vöröses színűek .A faj tudományos neve (Saguinus midas) is utal jellegzetes külsejükre, hiszen Midas királynak a legenda szerint minden arannyá vált a kezében. Az egyik legkönnyebben felismerhető főemlős, a gyapjasfejű tamarin, akit magyar és német nyelvterületen liszt-majmocskának is neveznek, hiszen jellegzetes hajkoronája igen emlékeztet a magyar zeneszerzőre, Liszt Ferencre.
