Új egyedek érkezett a Nyíregyházi Állatpark Jégvilág Interaktív Bemutatójának királypingvin kolóniájába a bécsi Schönbrunni Állatkertből. Az 5 és 3 éves madarak állatorvosi vizsgálaton estek át, majd rövid karantén után csatlakoztak a már ott élő egyedekhez.
A kolónia így hét királypingvinből áll, amelyek tíz sziklaugró pingvinnel osztozik a hűtött bemutatótéren.
Az állatkertek közötti állatcserék nem pusztán látványosságot szolgálnak: az európai állatkertek (EAZA) összehangolt fajmegőrzési programjainak (EEP) részei, amelyek célja a genetikai sokféleség fenntartása, zárt tartási körülmények között élő állatoknak.
A királypingvin (Aptenodytes patagonicus) a második legnagyobb pingvinfaj a császárpingvin után. Testmagassága elérheti a 90 centimétert, tömege 11–16 kilogramm. Megjelenését a kontrasztos fekete-fehér tollazat és a fej, valamint a mellkas narancsos-sárga színfoltjai teszik felismerhetővé.
A faj elterjedése a Déli-óceán szubantarktikus szigeteire koncentrálódik. Ezeken a területeken a part menti sík részeken több tízezres kolóniák alakulhatnak ki.
A királypingvin életmódja erősen kötődik az óceáni táplálékforrásokhoz: főként halakat, tintahalakat és krilleket fogyaszt.
Bár röpképtelenek, a királypingvinek a madárvilág legjobb búvárai közé tartoznak. Testük áramvonalas, szárnyaik lapátszerű úszókká alakultak, csontszerkezetük pedig csökkenti a felhajtóerőt. Merüléseik rendszerint 100–300 méter mélyek, de dokumentáltak 500 métert meghaladó rekordok is. Vérük és izomzatuk magas oxigénmegkötő képessége (hemoglobin és mioglobin koncentráció) lehetővé teszi a hosszú, akár 10 percet meghaladó víz alatti tartózkodást.
A fekete hát és fehér has úgynevezett ellenárnyékolást biztosít: felülről nézve beleolvadnak a sötét vízbe, alulról nézve pedig a világos felszín fényébe, ami csökkenti a ragadozók és a zsákmány észlelési esélyét.
Így érkeztek meg a Bécsben kelt madarak:
