avagy tévhitek az állatvilágról.
Se szeri, se száma azoknak a mítoszoknak, amelyek az állatokról keringenek, a Nyíregyházi Állatparkban járva is sok mindent hallhatunk az itt lakókról. Most egy csokorba szedtünk a legérdekesebbeket.
1. „A teve púpjában vizet tárol”
Mind az egypúpú mind a kétpúpú teve púpjában valójában nem víz, hanem zsírszövet van, amelyet bőséges időben elraktároz, ínségesebb időben lebont. A zsírok biológiai bontása során nem csak energia keletkezik, hanem melléktermékként víz is, melyből az állat fedezni tudja a vízszükségletét, ráadásul a púp hőszigetelő hatású is.
2. „Lusta mint a lajhár”
A lajhárok a lustaság szimbólumai, bár lassúnak valóban lassú állatokról van szó, lustának semmiképpen nem titulálnánk ezeket a vendégízületes állatokat. Lassú mozgásukat egyrészt alacsony energiatartalmú táplálékuknak köszönhetik - mely jórészt levelekből áll-, másrészt pedig lassú anyagcseréjüknek, melynek sebessége mindössze 40-45%-a a hasonló súlyú állatoknak.
Oviedo y Valdes 16. századi krónikás azt írta, hogy soha nem látott még a lajhárnál haszontalanabb s csúfabb teremtényt.... Valójában azonban ezek a különleges külsejű állatok-kik idejük java részét fejjel lefelé függeszkedve, görbe karmaikkal kapaszkodva töltenek- tökéletesen alkalmazkodtak a fán lakó, levélevő életmódhoz, s ezzel mind az egymás közötti versengés, mind a ragadozók támadását jelentéktelen szintre csökkentették, ráadásul az óvatos előrehaladás a lombok közötti elrejtőzését is segíti. Alvásigényük sem kirívó, a természetben naponta mintegy 10 órát alszanak, így például az oroszlánok is bőven túltesznek a rossz hírbe hozott lajhárokon.
3. „Bölcs mint a bagoly”
Nincs olyan nép, melynek mitológiájában ne vált volna jelképpé a bagoly.
Az ókori görögök, a bölcsesség és az igazságos harc istennőjét, Athénét - akinek a bagoly volt a szent madara - "bagolyszeműnek" nevezték, így a görög mitológiában egyértelműen a bölcsesség és tudás megtestesítői.
A bagoly-félék szimbolizálhatnak mindent, amit az éjszakai életmódjára utal. Egyes kultúrákban a rossz, gonosz és démonikus erők szimbólumai, máshol a jóságé, okosságé és a gyógyító erőké. A magyar hiedelemvilágban is halált kiáltó madárként szerepelnek, de később a költészetbe is gyakran vonultak be vészmadárként. A babona szerint, ha valakinek a házára rászáll a kuvik és ott megszólal, oda hamarosan megérkezik a halál.
Az európai kultúrkörben a babonák ellenére, a bagoly általában a bölcsesség megtestesítője. Napjainkban olyan mesékben utalnak eme tulajdonságára, mint a Micimackó vagy a Doktor Bubó.
Dr. Louis Lefebvre kanadai tudós intelligencia mérése alapján a madárvilág képviselői közül a varjak és a szajkók az igazi „elmebajnokok”, utánuk következnek a sólymok, de jól teljesítettek más ragadozó madarak, a gémek és a harkályok is. A baglyok nem jutottak dobogós helyre.
4.„Az elefánt nehezen tanul és könnyen felejt”
Mivel az elefánt fajoknak van a legnagyobb agyuk a szárazföldi emlősök között és több kutatás is bebizonyította már, hogy sosem felejtenek el egyetlen arcot sem, akivel életük során kapcsolatban álltak , ez a szólás-mondás téves, hiszen pontosan fordítva igaz, az ormányosok könnyen tanulnak és nehezen felejtenek. Ezt a Nyíregyházi Állatpark vastagbőrűi állatai is bizonyítják nap mint nap, akiket gondozóik naponta tréningeznek.
5. „Az orrszarvú tülke potencianövelő szer”
Az orrszarvúfélék tülke a lovak patájához és az emberi körömhöz hasonlóan főként keratinból, kalciumból és melaninból álló szaruképződmény, melyben nincs semmilyen csodaszer. Így nem gyógyhatású porrá őrölve sem, ennek ellenére a keleti tradicionális gyógyászatban még mindig használják láz- és fájdalomcsillapítóként, illetve afrodiziákumként. Mivel a szinte aranyárban mért orrszarvak iránt még napjainkban is óriási igény van, Dél-Afrikában napi két orrszarvút ölnek meg orvvadászok az állat szarváért…
6. „A strucc homokba dugja a fejét”
A tévhit szerint a világ legnagyobb testű madara, veszély esetén homokba dugja a fejét. Ha belegondolunk, s ez a mítosz igaz lenne, akkor az állat megfulladna. A világ leggyorsabb madarának nincs szüksége ilyen védekezésre, hiszen nagyon gyorsan reagál a veszélyre; vagy felveszi a harcot erős rúgásaival (mely egy oroszlánt is megtántorít), vagy 40 kilométer/órás sebességgel elszelel.
A tévedés valószínűleg onnan ered, hogy más madárhoz hasonlóan a strucc is köveket nyel, hogy azok a gyomrában segítsék a durva táplálék megemésztését, a kavicsokat pedig nem szedhetik máshonnan össze, mint a talajról. Ráadásul a talajgödörbe rakott tojásaihoz is gyakran lehajtja a fejét, így távolról úgy néz ki, mintha a föld alá dugná a fejét.
