A Nyíregyházi Állatpark az Agrárminisztérium felkérésére csatlakozott az „Együtt a biológiai sokféleségért!” nemzetközi koalícióhoz, melynek célja, hogy a csatlakozó intézmények - például nemzeti parkok, állatkertek, botanikus kertek, természettudományi múzeumok – együttes erővel hívják fel a figyelmet a természeti válságra és emeljék fel szavukat az élővilág változatosságának megőrzéséért.
A Nyíregyházi Állatpark nyári gyermektáborában, a ZOO-suliban a gyermekek nem csupán állatcsoportokat, illetve egyes fajokat ismernek meg, hanem átfogó képet kapnak ezeknek az élőlényeknek az ökoszisztémákban, társulásokban betöltött szerepeiről, jelentőségéről.
A környezeti nevelés során a rendszerszemlélet átadása rendkívül fontos, ezáltal a gyerekek felismerhetik az állatok és azok környezete közötti kapcsolatrendszereket, illetve a fajok egymásra hatását. A sokszor kissé nehezen realizálható ökológiai témákat a gyermekek számára úgy tehetjük könnyen megérthetővé, ha azokat játékosan dolgozzuk fel, illetve olyan példákon keresztül mutatunk be egy-egy kérdéskört, melyekkel viszonylag gyakran találkoznak a mindennapjaik során is, „megfogható” számukra.
A táborozók öt tematikus napon vesznek részt egy turnus alatt. A hüllős programunk során a biológiai sokféleség fogalmát és megőrzésének fontosságát legkönnyebben a hazánkban őshonos mocsári teknős, illetve az invazív ékszerteknős-fajok példáján keresztül sikerült a gyerekeknek megérteniük.
A mocsári teknős (Emys orbicularis) a Kárpát-medence egyetlen őshonos teknősfaja, mely Magyarországon védett, állományainak csökkenését a vizes élőhelyek pusztulásán és a vízszennyezésen túl legnagyobb mértékben az Észak-Amerika délkeleti részén őshonos, mára Európában invázióssá vált vörösfülű, illetve sárgafülű ékszerteknősök (Trachemys scripta elegans, T. s. scripta) térhódítása okozza.
Az utóbb felsorolt fajok évtizedekig kedvelt hobbiállatnak számítottak a világ számos országában, ám a kezdetben alig pár centiméteres kisteknősök hamar levesestányér méretűre nőttek, a nem kellően tájékozott teknőstartók közül pedig sokan jobbnak látták, hogy nagyra nőtt kedvencüket egy közeli tóba vagy patakba engedjék szabadon. Ezek az állatok a vártnál jobban tolerálták a hazai klímát, és mivel életmódjuk teljesen megegyeznek az őshonos mocsári teknősével, ám attól lényegesen nagyobbra nőnek, illetve agresszívebbek, fokozatosan kiszorították élőhelyéről az őshonos teknősünket, a megfigyelések, kutatások pedig bebizonyították, hogy évtizedek óta szaporodnak számos hazai vizes élőhelyen. Fontos megemlíteni, hogy az ékszerteknősök a béka- és gőtefajaink populációinak erőteljes csökkentésében is jelentős szerepet vállalnak.
A probléma nemcsak Magyarországot érinti, ezért a vörösfülű ékszerteknős értékesítését az Európai Unió már 1997-ben betiltotta, tartását és tenyésztését azonban még nem. A hazánkban 2017-ben életbelépett kormányrendelet már a Trachemys scripta faj összes alfajának kereskedelmét tiltja.
A Nyíregyházi Állatparkban, a Viktória-ház előtti tóban 44 ékszerteknős él, melyeket korábbi gazdáik meguntak, majd az állatpark gondjaira bíztak. A Zoo-suliban a hüllős programunk egyik állomásaként minden nap megállunk ennél a tónál a gyerekekkel. Mivel közülük is sokan tartanak vagy tartottak otthon ilyen teknősöket, így kézzelfoghatóbb számukra ez a témakör, amelynek megismerése során egyszerre adhatunk át útravalót a biodiverzitás-megőrzéssel és a felelős állattartással kapcsolatban, bízva abban, hogy a környezettudatosság, az élővilág iránti érzékenység és annak megóvására való törekvés örökre az életük részévé válik.
Bocskai István Péter
fotó: Darázsgarázs készítés a Zoosuliban
