A zebrák csíkos mintázatának szerepe régóta vitatott kérdés. Több elmélet próbál magyarázatot adni szembetűnő mintázatuk szerepére.
Egyes feltételezések szerint, a csíkok az álcázást szolgálják. A csíkok segíthetnek a zebrának elrejtőzni a fűben, mivel a zebra elsődleges ragadozója, az oroszlán színvak. Egy magas fűben álló, mozdulatlan zebra fekete - fehérben, jól belemosódik a környezetbe. ( Darwin bírálta ezt a nézetet, hiszen a zebrák inkább a nyílt térségek lakói, ahol alacsony a fű.) Az álcázás másik módja a ragadozó összezavarása, mivel a mozgó csíkok látványa elkápráztathatja a ragadozókat s a csordában menekülő zebrák ide-oda mozgó csíkjai megnehezíthetik a ragadozók számára a zebraegyedek elkülönítését.
Egy újabb, kísérletekkel igazolt elképzelés szerint a megtévesztő mintázat a vérszívó cecelégy és a bögöly látását is megzavarja. További elméletek szerint a csíkok a zebrák bőrében található zsír mintázatával függnek össze, az állat hőszabályozásában játszanak szerepet.
A csíkok a társas viselkedésben is szerepet játszhatnak, a mintázatban található apró eltérések az egyedek elkülönítését szolgálják. Mivel szőrük egyedi jellegzetességeket mutat- mint az emberi ujjlenyomat- a zebrák esetleg azonosítani tudják egymást a testmintázatuk alapján. E képesség különösen fontos lehet az anyaállat és csikójának kapcsolattartásában, vagy udvarláskor a hímek és nőstények közti kommunikációban.
A Nyíregyházi Állatparkban több zebrafaj is megtalálható. A mindenki által ismert alföldi zebrák mellett az országban csak itt a legnagyobb termetű, legveszélyeztetettebb zebrafajjal a Grevy-zebrával is találkozhatnak a látogatók. A faj legszembetűnőbb sajátossága a fehér has, a keskeny fehéren keretezett fekete sáv a háton, valamint a megszokottnál nagyobb fül. A többi zebrától eltérően ez a faj nem alkot állandó csordákat, a különböző nemű egyedek véletlenszerűen verődnek össze.Nevét Jules Grévy XIX. századi francia köztársasági elnökről kapta, aki egy ilyen állatot kapott ajándékba Abesszíniából.
A Nyíregyházi Állatparkban jelenleg 1 csődör és 2 kanca él a Tarzan ösvénye nevű kifutórendszerben. Az állatok az Európai Fajmegőrzési Program keretében érkeztek, s a fotón látható domborodó pocak mutatja, hogy remélhetőleg tavasszal új egyeddel gazdagodik a csapat.
