A rendkívül ritka madarak az országban csak itt láthatók.
A 2015-ben Németországból érkezett tojókhoz most egy újabb nőstény s egy hatalmas hím állat érkezett, Hollandiából.
Mivel az andoki kondor monogám állat, a hím a három nőstény közül fogja kiválasztani leendő társát. A ritka faj gondozói folyamatosan figyelik a madarak viselkedését, s minden hónapban más-más tojóval kerül közös röpdébe az igen jó genetikai értékekkel bíró hím. Amint megtalálja a számára legszimpatikusabb tojót, a csupasz, normál állapotban fakó színű nyaka élénk vörös lesz, s viselkedése is izgatottabbá válik. A hím nélkül maradt tojók újabb állatkertbe kerülnek majd, az Európai Fajmegőrzési Program keretében, ám addig is az ide látogatók 4 egyedet is láthatnak ebből a rendkívül ritka, és kevés helyen bemutatott fajból.
A világ egyik legnagyobb röpképes madara, melynek szárnyfesztávolsága akár 300 cm is lehet, Dél-Amerikában Argentína, Bolívia, Chile, Kolumbia, Peru és Venezuela területén honos. Az Andokban, 3000-5000 méteres magasság között, a nyílt magashegységi terepen él, ahol erősek a légáramlatok.
Hatalmas széles szárnya és széles tollakból álló merev farka kiterjedt felület biztosít a kitartó keringéshez, a felszálló légáramlatokban, így a legkisebb energia befektetéssel tudja szemlélni a tájat elhullott tetemek után. Charles Darwin az utazásai során egy alkalommal fél óráig figyelte e madárfaj példányait repülni, és elmondása szerint ez idő alatt a kondorok egyet sem vertek szárnyaikkal.
A faj szinte teljes mértékben a döghús fogyasztásához alkalmazkodott. Lábai nagyok ugyan, de gyengék egy nagyobb testű állat felragadásához s nem használja fegyverként vagy fogóeszközként karmait, és óriási csőrével is csak az elhullott állatok felpuhult húsát képes szétszaggatni.
Az újvilági keselyűk feje és nyaka rendszerint csupasz és élénk; a nagyobb fajoknak-mint a kondorkeselyűnek is tömött tollakból álló gallérja is van a nyaka körül.
Egyedülálló tulajdonsága a vágómadár-alakúak rendjében, hogy ennél a fajnál a hímek nagyobbak, mint a tojók, emellett a hímek nyakán toroklebeny, a fején pedig taraj látható.
Impozáns megjelenése mind a múltban mind a jelenben megihlette az embereket. Sok indián törzs totemállatként tisztelte, és alakja számos mitológiában, illetve legendában szerepel, mint az égi világ ura vagy az erő és egészség jelképe.
Rajza több dél-amerikai ország ( Bolívia, Chile, Kolumbia és Ecuador )címerében is szerepel.
A madárvilág egyik leghosszabb élettartamú faja, hiszen több mint 70 évig is élhet. A fajt 1758-ban Linné írta le, tudományos neve Vultur gryphus, melyből a a vultur latinul keselyűt, míg a a görög γρυπός (grüposz) „kampós orr”-ot jelent.
A természetben kb. 6500 egyed él, míg zárt tartási körülmények között mindössze 196 állat, köztük 4 Nyíregyházán.
Megritkulását a lőfegyveres vadászaton kívül, az óceán növekvő szennyeződése okozza, mivel a mérgezéstől elpusztult és partra vetődött tengeri élőlények egy része a szervezetébe kerül, és a méreg felhalmozódik a testében.
Jelenleg a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája a fajt a „mérsékelten fenyegetett faj” kategóriába sorolja. (Mérsékelten veszélyeztetettnek nevezzük azokat az élőlényfajokat, amelyek jelenleg még kihalással nem fenyegetettek, de annak határán vannak.)
